veszprémi székesegyház 18–19. sz-i zenéje: A török uralom, majd a kuruc–labanc háborúk alatt szinte teljesen elpusztult és elnéptelenedett →veszprémi székesegyházban az egyházzenei élet alapját Acsády Ádám pp. (1725–44) rakta le azzal, hogy 3 fizetett muzsikust (iskolamestert, orgonistát és kántort) alkalmazott. Szervezett zenei együttese azonban nem volt, 1735: az első veszprémi zenekaros misét alkalmilag szerződtetett zenészek adták elő. 1743: készült el az új, egymanuálos, 11 regiszteres orgona. Jelentős fejlődés Biró Márton (1745–62) és Koller Ignác (1762–73) püspökök idején következett be a pannonhalmi Istvánfy József orgonista és a cseh Gyrani (Girányi) Vencel orgonista-karnagy működése alatt. 1762: már 6 hivatásos zenész állt a káptalan rendelkezésére. Az első beszerzett és lemásolt kották szerzői a dél-bajor (Andechs, Donauwörth), dél-tiroli (Bozen, Brixen) és osztrák (St. Florian, Kremsmünster, Melk, Klosterneuburg, Lilienfeld) kolostorok zenészei (Madlseder, Schreyer, Holzinger, Ett, Bühler, Ladurner, Aumann, Pasterwitz, Stadler) voltak. Mellettük megtalálhatók jeles cseh és morva (Brixi, Laube, Myslivecek, Ryba, Oehlschlägel, Gyrowetz), salzburgi (Eberlin), valamint bécsi (Reutter, Gänsbacher, Hofmann, Albrechtsberger, Preindl, Eybler, Drechsler, Weigl, Salieri) komponisták alkotásai. Gyakran kerültek bemutatásra a 18. sz-i Mo-i egyházzenészek (Aschner, Bengráf, P. Domaso, Fusz, Istvánfy, Kunnert, Novotni, Lickl, Seemann, Zimmermann) és a főúri rezidenciákon működő muzsikusok (Spech, Vanhal, Vranicky, Krommer) művei. – Bajzáth József pp. (1777–1802) újjászervezte és fejlesztette a zenekart: 1786: már 16 muzsikusról tudunk. A beszerzett kották első katalogizálását 1791: Kollovratek János orgonista-karnagy végezte. 189 mű (köztük 50 mise és 65 offertórium) kottaanyagát dolgozta fel. 1794: nyílt meg az énekiskola (a Kapuváry-féle „tápintézet”) 6 énekesfiúval. 1797: a veszprémi zeneszerző, Linzenpoltz Simon kottái kerültek a székesegyház tulajdonába, köztük Pergolesi, C. Ph. E. Bach, Mozart, J. Haydn, Pleyel, Vanhall, Gassmann, Istvánfy B. és mások alkotásai. 1794: telepedett le Veszprémben a francia Franciscus Gemin, aki 1800-tól (a későbbiekben Kemény Ferenc néven) regens choriként és orgonistaként felvirágoztatta a zenei életet, fejlesztette a zenekart. A zenés misékhez a fiúénekeseket a piarista kollégium biztosította. 1820: bőv. az orgonát. Működése alatt J. Haydn, Mozart, Pleyel egyházzenei műveit, szimfóniáit, Rode hegedűversenyeit, népszerű operaszerzők nyitányait, áriáit, együtteseit is gyakran előadták (az utóbbiakat a liturgiának megfelelő latin szöveggel). 1813: az ő nevéhez fűződik Veszprémben az első Musikalische Akademie, amelyen Beethoven, Mozart, J. Haydn, Rode művei hangzottak el. Az 1800-as évek elején került a székesegyház zenei együttesébe Ruzicska Ignác és Kleinmann József, akik Kemény utódaként folytatták a zeneirodalom jeles komponistái (Gluck, Mozart, J. Haydn, Mendelssohn, Weber, Hummel, Spohr) egyházzenei alkotásainak bemutatását. 1825: rendelte el Külley János őrkanonok a kották tematikus katalogizálását, valamint az ún. Elenchus vezetését, amelynek köteteibe 120 éven át, 1945-ig minden, a székesegyház zenei életével kapcsolatos eseményt bejegyeztek. – 1844: Herrnberger-Urhegyi Alajos lett a zenei együttes vezetője, akinek közel negyedszázados működése alatt Mozart, J. Haydn, Schubert, M. Haydn, Albrechtsberger, Cherubini, Dittersdorf, Scarlatti, Werner egyházzenei műveit mutatták be. Beszerezték J. S. Bach h-moll miséjének partitúráját is. Herrnberger-Urhegyi vezette be Veszprémben a szertartásokon a magyar népénekek rendszeres énekeltetését. Működésének utolsó évtizedében, különösen pedig utódának, Behm Józsefnek az idejében mind gyakoribbá vált a boroszlói egyházzenei iskola komponistái (Schnabel, Hahn, Brossig, Filke, Bröer, Reimann), valamint a különböző egyházzenei irányzatok zeneszerzői (Führer, Rotter, Witzka, Kempter, Drobisch, Zangl, Schöpf, Stocker, Habert, Schiedermayer) műveinek az előadása. Gyakran mutatták be a magyar és magyarországi egyházzenészek (Adler, Arnold, Babnigg, Batka, Bajzáth, Gabrielli, Hölzl, Kumlik, Prandau, Seyler, Dusinszky, Hennig, Menner, Limmer, Bella, Engesszer, Bogisich, Richter, Zsasskovszky) alkotásait, és előadásra kerültek a 19. sz-i veszprémi muzsikusok (Kemény, Kleinmann, Höppler, Havlicsek, Hybl, Stirszky, Behm) művei is. Ebben az időszakban mutatták be Veszprémben Palestrina, Fux és Gallus kórusait. A század végén népszerűek voltak a bajor és osztrák kántorok, templomi orgonisták könnyen előadható, többnyire szóló énekhangra és orgonára írt miséi. – Az 1880-as évektől hanyatlott az egyházi zene színvonala. Kovács Zsigmond pp. (1877–1887) idejében kísérletet tettek a megújítására: terjedt a gregorián éneklés. 1886: elkezdte működését Raczek Frigyes irányításával a kápt. énekiskola, amely azonban 1893: megszűnt. A századfordulón az egyházzenei gyakorlatot a stíluskeresés jellemezte. Az új időszak a székesegyház 3 évig tartó átépítése után, 1910: kezdődhetett. M. T. A.

Pfeiffer–Szigeti 1985. – Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. Bp., 1980:439. (Murányi Róbert Árpád: A veszprémi székesegyház kottatára.) – M. Tóth Antal: A veszprémi székesegyház 18–19. sz-i zenéje. Veszprém, 2007. (A veszprémi főegyházmegye múltjából 19.)